Építő és romboló függőségek, és a mértéktartás

Nem hiszem, hogy létezik olyan ember a földön, akinek ne lenne valamilyen építő vagy romboló függősége. A függőség néhány típusa kimondottan az életünket szolgálja. Függünk a levegőtől, hiszen nélküle nem tudnánk élni. Függünk a víztől, hiszen nélküle szomjan halnánk. Függünk az ételtől, hiszen nélküle éhen halnánk. Függünk az otthonunktól, hiszen nélküle ki lennénk téve az időjárás viszontagságainak. És így tovább. A zavar ott szokott kezdődni, amikor valaki olyan dologtól vagy dolgoktól kezd el függeni, vagy olyan mértékű lesz a függőség ami nem az életben maradását szolgálja, hanem rombolja az egészségét. Ilyen esetben a függővé vált ember már nem tud mértéket tartani. Például túl sokat eszik. Vagy dohányzik. Vagy halálra dolgozza magát.

Nekem is van(nak) függőségeim. Például szeretek dolgozni, és fontos nekem a munka. :). És néha erőteljes rendrakási mánia tör rám. De hosszú távon egyiket sem szoktam túlzásba vinni.

A függőség lelki oka: tudat alatti feszültség

A függőségek kialakulásának oka mindig az (és ezért nem tudják őket igazán elmulasztani, mert ezt figyelmen kívül hagyják!!!), hogy a függő embernek van valamilyen tudat alatti kínzó, rossz érzése, hiányérzete, stressze, szorongása, amelyet valahogyan csökkenteni kell, különben úgy érzi, megbolondul. Ez a stressz és szorongás a függőség lelki oka, és nagyrészt a gyerekkorunkból származik. Gyakori az olyan embereknél, akik azt bizonygatják, mint az egyik kedves levélíróm, hogy: “Engem tisztességes családban becsületesre, dolgosra neveltek, soha senkit nem bántanék, és mindenkinek csak segítek, ha tudok…” Nos, ez valószínűleg így igaz, de gondoltál-e már arra, hogy e mondat mögött mekkora fájdalom és lemondás lehet? Miről kellett lemondania az ilyen embereknek? Mert abban szinte biztos vagyok, hogy az ilyen emberek érzelmi igényeit a gyerekkori rokonságukban nem elégítették ki. Nem tanították meg őket az érzelmeiket kezelni, kifejezni sem (hiszen erre a szüleik sem voltak képesek).

Ezért van az is, hogy a dohányosok nem figyelnek oda a saját stresszes, szorongó érzésükre. Nem tudatosítják, nem kezelik azt, hanem automatice nyúlnak a cigaretta után. Mert ezt a mintát látták: lehet hogy a szülők maguk is függők voltak.

Lássuk röviden, miktől is függhetünk? Rengeteg mindentől.

Vegyi anyagoktól: nikotin, alkohol, patikai tünetelnyomó veszélyes hulladékok, drogok, étel. Hiszen a dal is kifejezi: “alkoholba fojtom bánatom…” Milyen bánatról is van szó, és miért is kell azt alkoholba fojtani?

Tevékenységektől: vásárlás, szex, takarítás, munka, szerencsejáték, számítógépezés, evés. Ezeket a függőségeket már sokkal nehezebb észrevenni, de nem lehetetlen.

Emberektől: szülő, partner, gyerek, rokon, barát, egészségszakember, tanár. Amikor csak szenvedünk egy kapcsolattól, de nem merünk neki véget vetni, mert félünk, hogy nem lesz jobb…és így tovább.

Hogyan változtass a függőségen?

A legelső lépés az, hogy amikor legközelebb rágyújtanál, vagy túl sokat dolgoznál, vagy megennéd azt a huszonharmadik falatot, amire már nem vagy éhes, akkor állj meg egy pillanatra, és kérdezd meg magadtól:

Kedves lényem, tényleg erre a csökkentő eszközre van szükséged? Ha nincs, mit jelent ez a jelzésed, mi az igazi baj? Mire lenne helyette szükséged, mit vársz tőlem? És várd a lehetséges válaszokat a lényedtől. Ahhoz, hogy a stresszoldó kezelés működjön, ez feltétlenül szükséges.

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.